Meknesben feladtuk, hogy lesz kommunikáció a motorjaink között. Pedig olyan jól indult, Hassan a barátunk lett és elvitt egy barátjához, aki tutira meg fogja szerelni. Sajnos Hassan barátja nem volt otthon, úgyhogy elvitt egy másik barátjához. Aztán egy másikhoz. Ez így ment három órán keresztül. Végül feladtuk és egy eszméletlen jót ebédeltünk Hassannál. Hassannak egyébként 2400 birkája van.

Rengeteg barátunk van már minden városban, ahol egy percnél hosszabb időre megálltunk. Mideltben például egy barátunk nagyon lelkendezett, hogy magyarok vagyunk. Mondtuk is neki, hogy holnap négyszáz magyar fog sáskaként átrajzani.

Az Atlasz gyönyörű, már ameddig világosban láttuk, mert jócskán belelógtunk a sötétbe a Meknesi CB-mizéria miatt. A legmagasabb hágó, amin mentünk, 2200 méter volt, út mellett rendes valódi hó, igazi motoros idő. (Kirk kapitány, jó a fűtés a buszon, ugye?) Minden ruhánkat felvettük, es bevetettük az űrtechnikát is, fűtős ragtapaszok, de mindenhova. Reméljük, nem uránnal működnek, mert akkor durván túlléptuk a megengedett sugárdózist. 

A mai etapon kikísérleteztük a motor hatótávolságát is. Okosan tartalék benzincsap-állásban motoroztunk (értsd: ha elfogy a benzin, nincs tartalék). Marcinak ki is fogyott. Elindultam a benzinkannákkal a gasolinaért, kb. két km múlva nekem is kifogyott. Bukóban, tanktáskával, két kannával fel a helyi buszjáratra, mindenki bámul, levergődtem a benzinkútnál. Visszafelé "taxi", szakadt merci, nyolcan kuporogva és a két kanna. A motor hatótávja elkeserítő, két ötliteres kannával együtt 220-240 km. Holnapi program: extra kanna vásárlás.

A mai veszteséglista a kilométerórám (nem gond, GPS mutat mindent) es mindkettőnk egyik doboztartó alkatrésze. Holnap majd ebben is segítenek leendő barátaink, itt Arrachidiában.

Ja és holnap végre terep! Mai szerpentinezés is nagyon jó volt, de a holnapi kősivatag... Nem tudom, milyen az, de várjuk, 400 km. Várjuk?

Előtérben a kondenzátor, még reményekkel feltöltve. Háttérben barátunk, Hassan, Hassan barátai es Marci.

Ma reggel 1O-kor pillantotta meg Afrika partjait a Budapest-Bamako indulóinak zöme és közel 11O csapat kelt át a Földközi tengeren a spanyol Almeriából a marokkói Nadorba.

A sztár csapatok közül - mindenki legnagyobb meglepetésére - korán reggel befutott a kikötőbe a 117-es Velorex és a Wartburg csapattal együtt sikesen átjutott a túlsó partra.

Jelen pillanatban 28 csapat várakozik az almeriai kikötőben az este 11 órakor induló kompra. A reggeli komp nagyobb járműveket nem szállít, ezért az IFA, a BKV busz, a Hetes busz és a fagylaltos kocsi is az éjszakai járatra várakozik.




A mai etap egy szuper maratoni szakasz. Az összevont háromnapos verseny befutója a marokkói Tinerhir. A versenyzõk közül hatan választották az esti átkelést, a többiek a spanyol feladatokat még az éj leple alatt teljesítették. A versenyt vezetõ Ulrich házaspár kegyetlen elszántságáról tett tanúbizonyságot, amikor éjjel háromkor megmásztak egy sziklaszirtet 5 pontért. A legtöbb versenyző ezt a feladatot kihagyta.

A 31-es kis Polski-s csapatnak egyetlen feladatot sem sikerült teljesíteni ma. "Mi örülünk, hogy itt lehetünk. Éjjel kettőig bütyköltük az autót az út mellett" - mondta Kevin Foster pilóta. A kis polos is épségben futott be a kikötőbe délután 3-kor tető csomagtartóján egy rúd magyar szalámival.

A O6-os csapat ma bejlentette, hogy Nissan Navarájuk Barcelona közelében tegnap végleg felmondta a szolgálatot, így ők feladták a versenyt.

Az elit csapatok közül a versenyben a legnagyobb hátránya a Dáciával Bamakoba csapatnak van. Ők eddig a percig nem jutottak le még a kikötőbe. A szervizautójuk még Sárvárnál tönkrement. Nagy Miklósék jelenleg alkatrészre várnak, és szerelnek Valenciánal. A 25-os Mini Morris pedig négy napos késéssel indult ma Budapestrõl.

A holnapi szakasz a Szahara északi köves, sziklás részein halad majd Marokkóban. Ma nincs se részeredmény, sem új összesítés. Az eredményt a szuper maratoni etap végeztével közlik a versenybírók csütörtökön.

Kirk Kapitánytól kaptunk egy pár friss fotót és infromációt:

"A társaság megérkezett Almeria-ba, éjjel átcsónakázunk Marokkóba. A hajóút 6 órás lesz, a buszok már a kikötőben várják a behajózást."

Több olvasónk is kérdezte, hogy mégis mennyibe kerülne elindulni a mezőnnyel Bamakóba.
A futam oldalán ugyan megjelölnek körülbelüli számokat, intervallumokat, de úgy gondoltuk, egy valós példa többet segít az érdeklődőknek. Az alábbi adatokat egy tavaly induló csapattól tudtuk meg, akik segélyt is vittek Bamakóba, de mivel azt szponzorok biztosították, külön költséget nem jelentett.

Autó vásárlása	3,4 millió Ft	Valóban, választhattak volna olcsóbb autót is, mások néhány százezerért vett kocsikkal mentek. Elmondásuk szerint azonban ők egyáltalán nem értenek az autószereléshez, és ha a motor leáll a sivatag közepén, akkor segítség nélkül bajba kerülhettek volna. Ezért döntöttek egy megbízhatónak gondolt 4 éves Nissan terepjáró mellett. Reménykedtek benne hogy majd ott el tudják adni, végül ez nem sikerült.
Autó felkészítése	1 millió Ft	650 ezer forintba kerültek az új gumik, a sivatagi terepen nagy eséllyel károsodó pótalkatrészek, tetőlámpák és tetőcsomagtartó, illetve a tuningcégnél az olajcsere, fékbetétcsere, és számos kisebb javítás az autón. A tuningcég a csapat szponzora lett, így munkadíjat nem számolt fel. Így sem tudtak mindenre felkészülni, Maliban egy vízmosásnál eltört a kocsi laprugója, és épphogy be tudtak vánszorogni a célba. Hazajövetel után 350 ezer forintot kellett rákölteni az autóra, hogy újra normális állapotba kerüljön.
Autó hazahozatala	250 000 Ft	A csapat tagjai a két hét vezetés, és különösen a Kiffa-Bamakó szakasz nehézségei után úgy döntöttek, repülővel jönnek haza. Szerencsére egy másik csapatból az egyik tag vállalta, hogy hazahozza a kocsit. A jelölt költség csak a benzint, autópályadíjakat, és egy 200 Eurós szervizt takar.
Autófelszerelés	400 000 Ft	Tartalmaz egy GPS-t (200 000 Ft), a sátrat, főzőfelszerelést, homokvasat, emelőt, ásót, lámpákat, CB rádiót, benzinkannákat. Vettek még egy GPS-képes PDA-t, de mivel azt másra is vették, és egyébként is már Spanyolországban elromlott, így nem számoltuk bele.
Benzin, autópályadíjak, komp	375 000 Ft	Itt nem lehetett igazán spórolni semmin, szerencséjükre olyan meghibásodás sem lett a kocsin ami a fogyasztást növelte volna.
Szállás	460 000 Ft	Ezt ki lehet hozni sokkal olcsóbban is, attól függ, hogy kinek milyen igényei vannak. Jelen csapat tagjai az egész napos vezetés után normálisan akartak fürödni, normális vécére vágytak, és kényelmes ágyra, így mindenhol valamilyen hotelben, motelben aludtak. Ha végig sátorban alszanak, úgy ez a költség jóval kevesebb. Illetve benne van az is hogy a verseny után még 4 napot maradtak a bamakói szállodában (napi 25 000 Ft).
Étel, ital	50 000 Ft	Az ételek jelentős részét itthonról vitték (konzervek), néha csúszott be egy-egy pizza, kávé, ilyesmi. Italt sokat vásároltak, de a bulik a túrához hozzátartoznak, ezen ne akarjunk spórolni.
Részvételi díj	140 000 Ft	70 000 Ft fejenként.
Baksis	75 000 Ft	Az utazás során a katonai csomópontokon fizették ki készpénz és ajándék formájában. Egyikük elmondása szerint: "mikor egy kétméteres néger katona a vállán géppisztollyal ajándékot kér tőled, akkor valahogy nem tudsz nemet mondani".
Telefon	150 000 Ft	Mivel mindketten naponta többször jelentettek az itthoniaknak, valamint néha a munkahelyi ügyek is utolérték őket, így tetemes telefonszámla jött össze.
Repülőjegy	300 000 Ft	Mint írtuk, a célba érve nem vállalták be mégegyszer a két hét vezetést hazáig, így Bamakóból repülővel jöttek haza.
Összesen	3 200 000 Ft (plusz az autó)	Bár az autó árát nem számoltuk bele (hiszen azt el lehet adni itthon), de így is csúnya kis összeg. Ebben az esetben kéttagú volt a csapat, így ezt felezték. Meg kell említeni, hogy egy csomó mindent csak egyszer kellett megvenni, így ha újra menni akarnak, a költségek egy része már nem releváns.

A táblázat alapján mindenki eldöntheti, hogy az ő igényei alapján mennyire jönne ki az útja. Jó számolást!

Kirk Kapitány telefonon jelenti, még friss és ropogós:

A BKV busz és utasai lassan leérnek Gibraltár felé és este kompoznak át Afrikába. Mindenki jól van, a hangulat kiváló, a szépségkirálynők épp az imént adtak interjút az egyik spanyol tévének. A helyi újságban egész oldalas vezető anyag jelent meg a futamról, a címlapon azzal a címmel, hogy: Budapest-Bamako, a szegények Dakarja. A cikk már kicsit finomít és amatőr dakaros futamról beszél, valamint megemlíti a jótékonysági részét is. Villám Géza szerint ez az igazi országimázs és ebben lehet valami.
Az elmúlt éjszakát Murcia-ban töltötték, ahol a helyi buszpályaudvaron tudtak parkolni. A buszt megcsodálják mindenhol, de itt azonnal megjelentek a helyi volánosok is vagy 10-en és közös fotózkodásba, techinai megbeszélésekbe kezdtek. Odavoltak a 86-osért.

Kedves kommentezőnk, Tuszinger információi szerint a Kontroll csoport tegnap este ért az Olasz-Francia határra. Ennek örömére elkészült róluk az első videó is, ahol megnézhetjük, ahogy a fiúk gyógyszertárba mennek, elmerengenek a biztosítás fontosságáról majd elindulnak Afrika felé. Kirk Kapitány információi szerint pedig már Európa összes rendőrségénél kihúzták a gyufát. Reméljül Afrikában azért óvatosabbak lesznek, az ottani rendőrség talán kevésbé megértő...

(És figyeljünk csak jobban 1:36-nál. Az ott talán a csapat kabalája fehérneműben?)

Partraszalltunk Tangerben, csak ket orat kellett varni, mig kikothetett a hajo. A kommunikacios problemak egy reszet okozo ellenallasokat atforrasztattuk, kicsit jobb a helyzet, de meg mindig nem ertunk hozza. Egy valahany microfahrados kondenzatort kell meg szereznunk es akkor vegre tudunk egymassal beszelni.

Most Ashilahig jutottunk, eszmeletlen kedvesek az emberek, isteni a menta tea. Nincs eronk tobb kepet feltolteni, beajulunk aludni, holnap az elso hosszu szakasz, Mideltig vagy Ar Rachidiaig, ahogy kijon.

 

Ma reggel még sötétben rajtolt el a mezőny Meyreuil-ből. Ez a szakasz a szervezők szerint a legmegerőltetőbb mind embernek, mind járműnek. A több mint 1100 kilométer monoton autópálya rendesen szét is zilálta a mezőnyt.

A tegnap fék nélkül és henger problémákkal közlekedõ 103-as Team Malibus reggelre ugyan valamelyest helyrepofozta a járgányát, de sajnos Montpelier-nél a generátoruk szállt el, így ismét megállni kényszerültek. A bamakósok elszántságát már az első nap magukévá tették, és legutolsó üzentük alapján a szerviz előtt éjszakáznak és amint tudnak a mezőny után erednek.

Most tudtuk csak meg, hogy a 24-es rajtszámú African Trophy in Memoriam Ricsi és egyik blogger csapatunk, a 111-es Flying Gizi Hungaro Boci technikai okok miatt csak ma reggel indultak el Budapapestről, de délután 6-kor Marseille környékén jártak. A 25-ös rajtszámmal induló 1971-es Mini pedig csak holnap reggel vizsgázik a Mozaik utcában.

Nem mindenkinek volt sikeres a mai nap. Több csapat is kiszállt a versenyből. A 20-as rajtszámú Sivatagi Medvék csapatkapitányát december 27-én műtötték, és bár orvosai nem javasolták neki az utat, ő mégis nekivágott. A fájdalom végül legyűrte és sajnos feladni kényszerült a versenyt. "Sajnálom srácok! Ígérem, jövőre végigcsinálom" - nyilatkozta Rigó Attila csapatkapitány.

Most a versenyzőknek két lehetőségük van: vagy a reggeli vagy az esti komppal kelnek át Afrikába a csapatok. Ha a reggeli hajóutat választják, akkor éjszaka kell megtalálniuk egy kolostort és megmászni egy sziklaszirtet, viszont ha éjszaka utaznak, akkor rengeteg idõt vesztenek majd. Az elkövetkező három napban 70 pont a tét, tehát sokat lehet nyerni és veszteni is. A versenyt jelenleg az Ulrich házaspár vezeti, ők már Almeriaban várják a bekompolást.

Az angol K-Team csapata a kis Polskival falja a kilométereket és még mindig versenyben vannak. "Furcsa hangokat hallottunk a motorház felõl. Sajnos még életemben nem láttam ilyen autót így elképzelésem sem volt mi lehet a gond. Szerencsére Barcelona mellett egy benzinkútnál találtunk egy embert, akik pillanatok alatt helyrehozta a hibát, azóta repülünk" - nyilatkozta Kevin Smith az egyik csapattag.

Holnap tehát kezdetét veszi a sivatagi száguldás, reméljük hamarosan újra kapunk híreket a Kabakomásokról, a 86-os buszról, a stoppos fiúkról és a megkésve bár, de végül csak elinduló Flying Giziről.

A kontrollcsoport féltempót hozott az első két napon. A stopposokat, Kecsót és Ádámot Olaszországban érte a vasánap éj miközben a motorizált egységek Dél-Franciaországig jutottak. Sátortvertek és majdnem megfagytak reggelre, de ez nem vette el a kedvüket.

A sármos szépségipari guru, Fásy Ádám által kifejtett hatás Afrikát is el fogja érni. Az általa megteremtett szépipari birodalom kiépült, képviselői bejárták a világot. A bizonyíték, hogy mostantól a sivatag sem marad érintetlen.



A birodalom – már az alapító nélkül – úgy döntött, hasznos lenne a kontinens számára, ha a magyar királynő (Miss Universe) adna át egy kutat. A száraz vidéknek enélkül savanyúbb lenne az a víz, satnyább lenne a napsütés és homok sem peregne úgy mint rég. De egy királynő nem elég, legyen belőle inkább kettő. Így került a fedélzetre még egy, akinek viszont egyelőre nincs mali vízuma. A birodalomnak persze a hivatali kérdések nem jelentenek akadályt, ezen könnyen segíteni tud. A másik magyar királynő (Miss Katedra) hogy méltóképp lépjen az országba, a kormány ad neki meghívót.

meg mindig a kompon par ora mar csak es partraszallunk. annyi az idonk hogy trukkosen megoldottuk a kepfeltoltest

Kirk Kapitány telefonon jelenti: a görcsösen kapaszkodó utasokkal teli 86-os busz, a bikaerős IFA és Villám Géza tarka bogara épp egy komoly sztrádaversenyen van túl. Nem tudni, hogy a spanyol autópályarendőrség mit szólt hozzájuk, de azon csodálkoznánk ha ez a kis esemény elkerülte volna a figyelmüket.
És Ön szerint ki nyerte a versenyt?

A térkép szerint valahol éppen Meyreuil és Murcia között jár a futam. Ezzel egy 3 napos maratoni etap vette kezdetét, aminek vége január 16-án lesz Tinerhirben. Van, aki már ma átkel Afrikába és van, aki csak a másnap este hajózik át.
Jelenleg a tengerparti kilátásért és a plusz 14 fokért lehet őket irigyelni.

Észak-Olaszország nedves autópályái után a francia Riviéra alagutakkal tűzdelt útjai következtek. Itt már hétágra sütött a nap. Az első francia geo challenge feladat nemcsak a résztvevők tájékozódó kézségét tette próbára. A versenyzőknek, Walker a texasi kopó kisujjához legközelebb eső színészt kellett megtalálni. A legjobbak gond nélkül fedezték fel Cannesban a hírességek kézlenyomatai között Chuck Norrisét. Este Saint-Jean romjainak felfedezése, és a várban egy láda megtalálása és kiásása várt a csapatokra.

A verseny állása jelenleg a következõ: az első helyen hármas holtverseny alakult ki a 05-ös rajtszámú Quart Team, a 06-os rajtszámú Paperdogs csapat és a 36-os Pappas Team között. „Az első pár napban nem nagy még a pont különbség. A verseny az utolsó héten dől el Afrikában” – mondta Térmeg Vera, versenybíró.

Ez a nap sem telt el technikai problémák és nehézségek nélkül. Még tegnap az orvosi csapat is kipróbálhatta felkészültségét, ugyanis egy szerencsétlenül landoló benzines kanna megsértette Gyurkó Gábor, mentős csoportvezetõ arcát, így a versenyben induló BKV busz azonnal mini műtővé alakult. Néhány öltéssel ellátták a sebet, majd minden haladt tovább a megszokott mederben. A 1O3-as rajtszámú Team Malibus csapatának reggel fél 1O-kor elszállt a fékje, és egy hengere. Este 9 órás jelentésük szerint nem adták fel a versenyt és lassan, de közelednek Meyreuil felé. A tegnap, komoly problémák miatt megállni kényszerült Velorexes csapatnak Budapestről érkezett alkatrésze, és egy éjszakás szerelés után, újra indultak. Jelen pillanatban Monaco-nál vannak, és lépten-nyomon megállítják őket autogrammért. Friss hír, hogy a 154-es rajtszámú Opel Astra árokba borult Velence közelében. Az anyagi kár jelentős, de szerencsére személyi sérülés nem történt. Ma még szerelnek, de nem adják fel, és amint kész vannak a mezőny után erednek.

Kihajoztunk Genovabol, ropke 48 ora alatt mar Tangerben is leszunk. Beszallaskor derult ki, hogy az utolso pillanatban a sisakba beszerelt headset a CB-hez nem mukodik. Ez kinos, eleg szivas 10-12 orakat menni ugy, hogy nem tudunk egymassal kommunikalni. Muszaki hattercsapatunk telefonon adott tippet, de mar csak Tangerben tudunk hegeszteni, mert bezartak a komp rakteret.

A hajon vegre kialudtuk magunkat, a fedelzeten marokkoi fiatalokkal haverkodunk. Megkinaltak cigijukbol, ami vicces. Jo tippeket is adtak, kommunikacio kezzel labbal, most mutasd meg stilusban, de mukodik.

Marseilles környékén éjszakázuk egy teljes napi BKV-s bumlizás után. A busz menne gyorsabban, de a kresz határt szab a lehetőségeknek. Így az átlagsebesség meglehetősen alacsonyra jön ki. A kevesebb mint 800 kilométert hajnaltól kora estig tartó, szinte folyamatos utazással tettük meg. Normális megálló csak Nizzában volt, egy óra láblógatás, az egész ligur vidéket csak kertek alól láttuk. Az autópályáról elhagyott házak, csukott zsalugáterek, lagymatag napsütés és a sima tenger.


A holnapi nap még hosszabb távot ír elő. 1100 kilométeren lesz zsibbadás, gémberedés, de itt már látszik a nap.

Kirk kapitány jelenti a fedélzetről:

"Az olasz alföldön siklunk épp Franciaország felé. Zökkenőmentes, beállt a nyugis jövés-menés a fedélzeten, kis kávé itt, kis olvasgatás ott, kiscsoportos foglalkozások csomaghegyek között.

Tegnap állítólag a dakaros Szalay azt mondta, hogy óriási felelőtlenség a bamakósoktól elindulni. Ez nagy háborgási hullámot keltett, mert hogy itt mindenki egyértelműen úgy értelmezi, hogy a dakarosok szájából hangoztatott ítéletet, hogy a saját mundérjukon esett elég nagy foltot próbálják lesikálni, és egyre erősebb érvekkel magyarázni a bizonyítványt a szponzorok előtt. A bamakósok meg pont fordítva vannak beállítva: csak azért is megmutatják a dakarosoknak."

Bloggereink mély hallgatása miatt a sajtóanyagra vagyunk kénytelenek hagyatkozni.

Köd és eső kísérte a fiúkat Magyarországon és Ausztriában, egészen Velencéig, és megvoltak az első technikai problémák is: az 53-as rajtszámú Hírös Bamako csapat Szlovénia felé csapágyas lett, így vissza kellett fordulniuk Budapestre, de ma ismét a mezőny után erednek. A 75-ös rajtszámú Jeep Cherokee pedig Ausztriában az A2-es autópályán adta meg magát, nekik a váltójuk ment tönkre. A Velorex csapat Klagenfurt előtt 2O kilométerre lerobbant. Novák Krisztián és Pulay Sándor késõ este a zuhogó esõben próbálta újraéleszteni az 1961-es cseh bőregeret.

Az egyik legkedvesebb baki is megtörtént: a Travel Channel csapata a 31-es angol K Team kis Polskija este 11 után gördült be a célba. "Életünkben nem használtunk még GPS-t. Valami program hiba miatt Horvátországba kötöttünk ki” – mondta Kevin Smith. „Sajnos néhány pontot elvesztettünk emiatt” - tette hozzá navigátora.

A mai cél Meyreuil Dél-Franciaországban, de addig még 776 legyőzendő kilométer vár az indulókra. Remélem a 86-os busz utasai tudják használni a GPS-t és nem Szibériából jelentkeznek legközelebb.

A tavalyi Budapest-Bamakó ralin néhány elkeveredett résztvevő furcsa konvojra lett figyelmes Marokkóban. Felmatricázott, rajtszámot viselő ütött-kopott angol autók tartottak velük egy irányba, az autókon a verseny logója: The Bamako Run.

Kiderült, hogy egy évek óta megrendezett versenyről van szó, amelynek stabil pontja, hogy az angliai Plymouthból indul, és egy afrikai városban végződik. A cél volt már Dakar, Banjul, 2007-ben Bamakóba mentek (2008-ban Timbuktuba és Banjulba megy a verseny).

A futam fontos eleme, hogy az autókat 100 fontért (35 000 Ft) vásárolják, a járgány sivatagi felkészítésére pedig maximum 15 fontot (5000 Ft!!) költenek. A versenyt 2002-ben megalapító Julian Nowill ugyanis azt akarta megmutatni, hogy erősen nyomott büdzsével is el lehet jutni oda, ahova a dakaros "nagyfiúk". Amelyik autó végül elér a célba, azt helyben elárverezik, és a bevételt segélyként a helyieknek adják. A hasonló, ún. banger rally-nak nevezett futamok már évek óta népszerűek a britek közt.

A magyar bamakósok épp az autókat nézegették, mikor az egyik - kevésbé teleragasztott - autón egy Pesti Est matricát fedeztek fel. Mint kiderült, az versenyző eredeti autója már Európában tönkrement, így a legközelebbi használtautó-telepen vett egy másik hasonló állapotút, és azzal jött tovább. Mivel cikinek érezte, hogy új autója nincs úgy felmatricázva mint a többi, így megörült, mikor az egyik marokkói benzinkútnál több - általa ismeretlen nyelvű - matricákat talált. Így lett váratlanul a Pesti Est a Plymouth-Bamako futam egyik résztvevőjének szponzorává.

Dacolva az elemekkel - köd, hó, eső, jég - a Kabakoma elsőként teljesitette az 1.etapot, sőt még többet is. Reggel 10-kor Genova ünnepélyes jégesővel fogadta a csapatot és hivatalos road-ját, Csabit. Kicsit árnyalja a kitűnő eredményt, hogy a hivatalos rajt előtt 10 órával indultunk, hogy elérjük a Genova-Tanger kompot. Még egy pillanatra sem hagytuk el a schengeni interzonat, de már megvan az első kultúrsokk, nehéz internetet találni, USB-ről ne is álmodjunk.

Kirk kapitányékról utolsó hirünk, hogy napsütésben söröznek Várpalotán. Kirk kapitány jelentkezz, beértétek már az itéletidőt?

Bizonyos körökben egyre kínosabb dakarosnak lenni, már az is elég ciki, ha egyáltalán nézed, és érdekel, hogy mi történt a futamokon. (Ha megtartják, ugye.) A nyolcvanas években még magából csinált volna hülyét, aki a Párizs központjában ünneplő tömeg közt induló versenyzőket a széndioxid kibocsátás és a terepjárós globalizáció felvetésével zaklatja. Újabban viszont már nem lehet lepattintani csak úgy a kérdezőket, hogy miért jó kétszázzal átpörkölni egy vályogfalun, kell-e néhány sebességmániás fehérembernek elfüstölnie az érintett országokban GDP-szinten is jelenetős tételnyi energiát, amiből ott csak a por marad.

Zöld, neobalos, sznob, valamilyen alapon menetrendszerűen jön a kérdés, bizonyos társaságokban az afrikai terepjárózással nem lehet büntetlenül próbálkozni.

 És ekkor léptek a képbe a magyarok. Éppen hogy kiszabadultunk a világba, tiszta eufória, éppen találtunk magunknak egy kontinenst, ahol hiába siránkoznánk, magunk sem hinnénk el, hogy mennyire szar nekünk, mert a vizitdíj miatt felkopik az állunk, és máris jönnek olyanok, akik szerint az is mindegy, hogy kétszázzal porzik át a falun az autó, vagy csak százzal. Ok, hogy a Dakart piszkálják, de hogy a mi kedvünket is el akarják venni, az azért egy kicsit sok.  

Vége, mostanra nem maradt versenyző a Kossuth téren. Mi is elpakolunk és inkább egy fűtött helyen várjuk Kirk kapitány és a busz bejelentkezését Székesfehérvárról, a busz szülővárosából, ahol egy ünnepélyes búcsúztató után valóban elindulhatnak Afrika felé.

Aki pedig kedvet kapott, az induljon el jövőre, már lehet nevezni. És ha nincs még utitársa, hát itt arra is talál megoldást.